2018. április 21., szombat

A pécsi Gesztenyésben és egyéb helyeken

Gesztenyési hangulatok.
Ma délután gyorsan beugrottunk valamiért Pécsre. Hamar végeztünk, úgyhogy maradt időnk egy kis csámborgásra is. A csodás idő a Mecsekben csábított minket. Az út annyira spontán volt, hogy nemhogy centi, de még fényképezőgép sem volt nálam.Így mobillal fényképeztem, amik miatt ezek a képek olyanok lettek, amilyenek.

Még egy hónapja sincs, hogy találkoztam itt Lukács Robival. Nagyot változott itt minden azóta.

Még van hérics.

Ennyi maradt a kökörcsinekből.

A Mecsekben most a medvehagyma az úr.

Akad azért a szépséges zergevirágból is.

Tubesi tornyok

Lednek és medvehagyma

Csodásak a mecseki erdők (most is).

Felülről is.

Sokat rondítanak a tubesi látványból ezek a tornyok, és akkor még a legnagyobbat gondosan ki is kerültem. A képen a Zengő-csoport van egyébként a háttérben.

Pécs felé fordulva.

Gondolom, itt Pécsen a helyi Lidl nem próbálkozott 350Ft -ért eladni egy csomag medvehagymát.

A kis-tubesi kilátóból.

A Gesztenyés városrész hangulata az egykori szép gesztenyék torzóival engem az aquincumi vagy még inkább a gorsiumi rommező hangulatára emlékeztetett.

Sok torzó tövénél viszont erősek a sarjak, és egyelőre ezeken nem látszanak a kéregrák jelei.

Volt itt egy-két listás fa, az biztos.

Próbálkozik az ember a szerény optikával.

Szomorúbb itt a hangulat, mint egy zalai vagy vasi gesztenyésben. Lényegében minden fát visszavágtak torzóvá.

Ez volt itt a legnagyobb.

Tipikus.

A figyelmes szemlélő útitársamat is megtalálhatja.

Próbálkozik az ember a szerény optikával is.

A Gesztenyés mellett Pécsbányán volt a környék egyik legnagyobb külfejtése. A monarchiás idők bányacége nívós, szép épületeket húzott itt fel. Ilyen az itteni templom is.

Egy másik, szinte a házak közt megbúvó gesztenyés.

Itt kerítés mögött áll egy gigantikus példány. Itt is a száraz ágak dominálnak,
valószínűleg csak a sarjak zöldellnek, de ezt nem vágták vissza torzóra.

A kerítésen átnyúlva fényképezve. A törzs legalább 7m-es becslés alapján.

Búcsú a"rommezőtől".

2018. április 15., vasárnap

Mostanában mifelénk: Tavaszi bagatellek

A héten sem jött össze semmi, se nagyobb túra, se valami új hely. Csak ilyen rövid megállók, mint ez, estefelé Bonyhádról Szekszárd felé tartva, a széptölgyesi tavaknál. Most a fölső tavat engedték le. Szürke gémek és nagy kócsagok garmadája a halas pocsolyákban. Hátrébb egy réti sas.

Ez a "dráma" már a Sároson játszódik le. Egy szürke ácsorog,érkezik egy másik.

A másik derékig érő vízben landol.

Aztán belecsap a vízbe. Ez idő alatt az ácsorgó mintegy 5 fokkal elfordította a fejét. Mozgalmas percek voltak ezek a Sároson!

A Gemencben sem nőnek nagyra a tőzikék, csak alulról fényképeztem ezt.

Ez a kép most csak a tavaszi burjánzást ábrázolja, mert eredeti hőse, egy fekete gólya (Tóbiás? , Sára?) kirepült a képből, mire a exponálásra szántam el magam. Ezt nevezik elbénázásnak.

Heimannék végeztek már a Bati-kereszti dűlőnél a metszéssel. Reméljük, a szőlő is olyan jól fog teremni, mint a pongyola pitypang. 
 
Schieberéknek még vissza van.

Tipikus.

Egyre több erdő helyére telepítenek szőlőt mifelénk.

Ez még erdő.

Tavaszi bagatell némi giccses áthallással.

2018. április 10., kedd

Gondolatok a gemenci komplex turisztikai fejlesztésről

Április 6-án Horváth István FIDESZ-es országgyűlés képviselő választási újságja landolt a szekszárdi postaládákban, amelyről újabb részleteket lehetett megtudni a "gemenci komplex turisztikai fejlesztésről." Mivel Horváth Istvánt  újraválasztották, ezért minden esély megvan arra, hogy az elképzelések megvalósulnak.

A kisvasút, gemenci idegenforgalom jelképe.

Először tekintsük át az előzményeket:

1. A Gemenc idegenforgalmának történetéről itt írtam.
2. 2008-ban (Horváth István polgármesterkedésének idején) készült el  Nemzeti Park, a Gemenc Zrt., és Szekszárd város együttműködéseként egy átfogó turisztikai fejlesztés koncepció, amelyben a következő elemek voltak megtalálhatók:
- a Szarvas-csárda környékén kialakítandó turisztikai központ
- dunai kikötő fejlesztése
- évi 400 ezer turista idecsábítása
Az együttműködő felek 1,5 milliárdos pályázata nem lett eredményes. A 400 ezer turista idecsábítása szerintem eleve illuzórikus volt. (Összehasonlításul, egyetlen világörökségi természeti látnivalónknak,  az aggteleki Baradla-barlangnak évi 130 ezer látogatója van.) 
3.Közben a  Gemenc ZRt.  Pörbölyre koncentrálta a fejlesztéseket: itt lett a kisvasút végállomása, büfével és ajándékbolttal. Van itt egy kiállítás is „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” címmel, ami persze "interaktív" is.  Több szálláshely, erdei iskola, tanösvények és játszóterek, arborétum, a közelben a méhészeti gyűjtemény, halászati bemutatóhely és vadmegfigyelő, szavassal és vaddisznóval, két túristaút.
4. 2014-2015-ben a Gemenc Zrt. Keselyűsben is fejlesztéseket végzett, amelynek eredményeként egy kisvasúti fogadóállomás  létesült, mellette játszótérrel és egy rövid tanösvénnyel, valamint megépült az általam sűrűn látogatott Sárosi-torony.
5. 2016 február végén Orbán Viktor a Modern Városok Program (MVP) keretében 33 milliárdos városi fejlesztésről írt alá megállapodást Szekszárd polgármesterével, ami a következő turisztikai elemeket tartalmazta:
a)  "4,8 milliárd közpénz bevonásával legalább négy csillagos szálloda épül a tolnai megyeszékhelyen". Ennek pontos helye nem volt meghatározva.
b) „2-3 milliárdból… Szekszárd „hóna” alatt olyan dunai kikötő létesül, mely a személyszállító hajók kikötésére is alkalmas.” Ennek pontos helye nem volt meghatározva.
c) „ Mivel a gemenci kisvasút eddig nem jött be a városba, egy szárnyvonal is épül.”
d) „…továbbá 2 milliárdos beruházást jelent egy interaktív kalandpark-ökocentrum.” Ennek pontos helye nem volt meghatározva.
Részletesebben itt írtam erről, több érvet és ellenérvet felsorakoztatva.

A jelenlegi gemenci kikötő. Itt lesz az új pontonkikötő.


A mostani választási ígéretekből a következőket lehet megtudni:

1. A "kalandpark-ökocentrum" (máshol "élménypark") a Szarvas-csárdánál épülne meg.
Eléggé közhelyesen így fogalmaznak: "Az ökocentrum magában foglalja a Gemenc természeti értékeinek bemutatását, interaktív elemeivel vonzó és tartalmas időtöltést ad a gyerekek, a felnőttek és a családok számára egyaránt."
2. A kikötő a már meglévő szerény, Gemenc Zrt. által üzemeltetett duna-parti stég mellet, "új pontom kikötő"  formájában épülne meg, a "turista- és szállodahajók fogadására."
3. A kikötő és a szarvas-csárdai ökocentrum közt felújítanák a meglévő kisvasutat, ezen keresztül jönnének be a vendégek.
4. Az "élményparkból" a vendégeknek lehetőségük lesz "túraszerűen megismerkedni a szekszárdi borvidékkel." (Ez gondolom azt is jelentheti, hogy a szervezett turistákat busszal behozzák  valamelyik pincébe borozgatni.)
5. Két szálloda is épülne. Egy ****-os a belvárosban a volt  főiskolai E épület átalakításával, egy ***-os a fejlesztendő sportcentrumban.
6. A belvárosból kerékpárút épülne Keselyűsig, és az odavezető utat is felújítják.

A Frigyes főherceg-féle pavilon Bárányfokon. Az 1980-as években történt felállítása során ronda palatetőt kapott, most ez is javítható lenne.

Örvendezések:
Örvendezni lehet azon, hogy a gemenci fejlesztések nem felejtődtek el, részletezve, különösen a következőkön: 

1. Csak örvendezni lehet azon, hogy a kisvasutat már nem akarják behozni a városba.
2. Nem várnak már illuzórikusan 400 ezer turistát sem, talán az elképzelések közelítenek a realitásokhoz.
3. Már 2016-os írásomban utaltam arra, hogy Keselyűs a kerékpározás Mekkája lehetne, ha ki lehetne jutni oda normális kerékpárúton. Most ez tervbe vették, pedig ez az eredeti Modern Városok Programból kimaradt.

Aggodalmak, javaslatok:

1. A keselyűsi út felújítása során vigyázni kéne a mellette álló nyárfákra, amiket már majdnem kivágtak, ahelyett, hogy végre természetvédelmi oltalom alá kerülnének. Ismertető táblát a legnagyobb nyárfának, kitisztítani a környezetét!
2. Az ökocentrumban, a " Gemenc természeti értékeinek bemutatása"  témában nehéz valami újat és látványosat kitalálni. Ugyanilyen kiállítás van már Pörbölyben is. Sokkal egyszerűbb lenne, ha a reménytelen helyzetű Bárányfokról áthoznák az "Élet az ártéren'  kiállítást a Frigyes főherceg-féle pavilonnal együtt, immár 5. helyére, a Szarvas-csárda környezetébe. A szépen restaurált, újra fazsindelyessé tett, jó helyen álló épület nagyot dobna a szokásos diorámákon és egyéb hasonló bemutatókon. Nyilván sokat lendítene a helyzeten egy (nem csak vaddisznót és szarvast bemutató) vadaspark, vagy egy gemenci akvárium is.
3. Az ismertető úgy szól, hogy a "Szarvas -csárda helyén" kerül az új ökoközpont kialakításra,  nem úgy, hogy a "Szarvas-csárda mellett". Remélem ez csak rossz szövegezés, és az épület megtartását tervezik. Az 1971-ben átadott épület tervezőjének a nevét  nem találtam, de mindenképpen a korai hazai organikus és ökoépítészet  egy szép  példájáról van szó, aminek megőrzése feltétlenül kívánatos lenne. (Kiegészítés: A tervező Váczi Imre, szekszárdi építész. Köszönöm Szombatheyi Gergely információját. )Eredeti funkciójának megfelelően szolgálhatna az ökocentrum étterméül, kiegészítve egy "retró kiállítással" bemutatva a pártállami és korábbi vadászatokat is.
4.  Szekszárdon eddig úgy gondolták, hogy a kerékpárutak kialakítása megoldható némi útburkolati jel felfestésével. Remélem, az új kerékpárút nem ennek szellemében készülne. Nagy kérdés, hogyan viszik át az M6-os felett, hiszen az S113-as (őcsényi) országút  felüljárójának  megépítésekor nem foglalkoztak olyan aprósággal, hogy azon később kerékpárutat vezessenek át. Egyébként is, nem tudom mennyit szánnak erre, de mai elszállt árak világában 1km kerékpárút kb. 100 millió forintból jön ki, ez azt jelenti, hogy Keselyűsig 1,6 milliárd lenne az út megépítése. Talán kicsit olcsóbb, hosszabb és mindenképpen szebb, ha Sió töltésen vezetne végig az út a Csörge-tó érintésével, ekkor az M6-os Sió-hídja alatt elvihető a kerékpárút.
5. A kalandparkok száma ma 70 körül van hazánkban, a telítődés jelei mutatkoznak.  Hozzánk legközelebb  a Mecsekextrém van  és a Kiserdei Kalandpark Baján. Ebben a környezetben csak  kreatív, jó ötletekkel lehetne gazdaságosan üzemeltetni egy kalandparkot.
6. Növelni kell Keselyűs turisztikai kínálatát. Ehhez új turistautakat kell felfesteni (ki a Duna-partig és vissza; hátfői és sáros-alji körtúra kialakítása),  kenubérlési lehetőségeket kéne biztosítani, madármegfigyelőt építeni a Borrévi-tóra stb.  Az eladó Keselyűsi- csárdát meg kéne vásárolni, majd visszaalakítva eredeti jellegét, szálláshelyeket  kellene kialakítani benne. A környezetét is rendezni kéne, hogy külsőségekben is vonzó legyen Keselyűs.

7. Végezetül meg kell értetni a Gemenc Zrt.-vel, hogy egy turistabarát környezetben nem hozhatnak olyan intézkedést, hogy másfél hónapra lezárják a teljes erdőt.


2018. április 7., szombat

A bári gyepen

Nagyjából fél órám maradt a Bár környéki ígéretes dendromán helyek felkeresésére.

Két lehetőség volt. Vagy az "Idegenek belépni tilos!" feliratokkal vértezett kastélyparkok vagy a bári gyep megnézése.

Az utóbbi mellett döntöttem. A gyep régen legelő volt, és ma a DDNP kaszáltatja. Mindjárt az egykori bári focipálya mögött bejáratánál a sűrűben egy nagy füzet láttam, ami körül az előző megjegyzésemben említett zsinórt kétszer fel tudtam mérni, és még maradt is 20cm, tehát biztos, hogy listás.

A folytatás is biztató.

A gyep maga. Májusban réti iszalagok nyílnak itt, tudtam meg egy DDNP-os tábláról. Engem kicsit Taplósra emlékeztet.

A gyep környékén a Duna sok zátonyt épített, amik remek vizes helyek.

Egy kőszóráson gondoltam átvágni a nagy Duna felé, de csak addig a pontig jutottam, ahol az áradó Duna lendületesen átbukik a holtág felé.

Biztató nyarak is akadnak errefelé.

Meg ilyen gigantikus "szörnyek". Közben elvesztettem zsinórom, meg időm is kevés lett a hiábavaló méricskélésre.

Nyugis vidék.

Ide máskor is vissza kéne jönni, már centivel, mondhatnám, ha nem lenne "akciórádiuszomon" kívül ez a vidék.A hatalmas területnek csak töredékét érintettem. Győző is tervbe vette már szisztematikus Duna-ártér bejárása során, csak ajánlani tudom.