2017. május 1., hétfő

A Szunion-fok

Szunion-fok Attika legdélibb pontja, a Poszeidon-templomáról híres. Meg arról, hogy itt járt Byron, aki belevéste nevét az egyik oszlopba. Ez a korabeli műemlékrongálás ma már nem nézhető meg, mert a templomot lezárták. Byron romantikus hevületében a görög szabadságharcban is részt vett, sőt itt is halt meg maláriában. (Nagy pechjére hazájában már régóta  szabadság volt, így ilyen messzire kellett utaznia egy kis szabadságharcért, mennyivel szerencsésebb volt a mi Petőfink!)
A legnagyobb meglepetés erejével rám a szirtifoglyok voltak. Ennek a nálunk rejtőzködős, félős madárnak a rokona itt a sziklaszirtek szélén a vizet bámulja, mint valami szuicid hajlamú, és nem zavartatja magát a turistáktól.

Csak kettőt fényképzetem le, de több is akadt.

Most április legvégén a görög táj még nem annyira kiégett, mint nyár közepén, és több szép virág is nyílik, amikre csak úgy fogok a jövőben hivatkozni, hogy gaz. Ez tehát a gaz 1.

A templom a másik oldalról.

A tenger a fok alatt.

Fogoly van a gazban is.

A templom.

Gaz 2.
Szunionban a hét elején a görög kísérőink még kabátban voltak, de ennek ellenére a gyorsan melegedő időben kedvet kaptunk egy kis fürdőzésre is, amit Athén külvárosában meg is ejtettünk. Arckifejezésem a 17 fokos vízben azért nem teljesen önfeledt.