2016. április 10., vasárnap

Pörböly környékén, a Kék Kör gemenci szakaszának egy részén

Pörböly mellett a Kerülő-Dunában sok most a víz a keleti felén

Mindig talál az ember furcsa dolgokat az erdőben. 

Nyárfák a Kerülő-Duna partján

A diótolvaj

Majdnem elejtette, de aztán a mellső lábaival (majdnem azt írtam a kezével) visszaigazgatta

Az uszadékfák szinte hódvár-szerű halmot képeznek
A fő célom az volt, hogy a Kék Kör  újonnan kijelölt darabját végigjárjam, ha már tavaly kudarcba fulladt.
Aki Pörbölynél kezdi el a Kék Kört járni, azt ez a tábla fogadja.  
Tőle 30 m-re ez a másik. Nyilván ez más EU-s pályázatból valósult meg, mint a másik.

Aztán 3km után egy újabb, végképp semmitmondó, felesleges tábla, ami csaknem ugyanaz, mint az előző.  Miért kellett ezt megismételni? Miért írnak a kockás liliomról. amit itt még senki nem látott?  Ha meg volt pénz a táblára, miért nem arról írtak, hogy most a Sugó nevű részen járunk. Én például a következőt írtam volna: "Ön most a Gemenc Sugó nevű részén jár. A Sugó a Rezéti- és a Cserta-Duna közé beékelődött terület. A 18.században a Pörbölyi-erdőnek a részeként tüntették fel a térképek, aztán a 19.század második felében Pörbölyí Sugó névalak is előkerült. Ez rövidült le mai Sugóra. Az államosításig a Bátaszéki Uradalom birtoka volt, amely Mária Terézia óta a Pesti Egyetemi Alaphoz tartozott. Az uradalom már a 19.század vége óta az erdészeti tevékenység intenzív, abban az időben korszerűnek gondolt módszereit alkalmazta, a tarrvágásos- telepítéses technológiát. Szintén az uradalom honosította meg a tájidegen fajokat, a nemes nyarakat, a fekete diókat, az amerikai kőriseket is. Ez a gazdálkodási gyakorlat a legutóbbi időkig nem változott, így - mint Ön is tapasztalta- most nem erdőben, hanem ültetvényben jár, és ez még hosszan, a Cserta-Dunáig, illetve a másik irányban Pörbölyig fog tartani. A Sugó a Gemencnek az a része, ahol a természetközeli erdők aránya a legalacsonyabbak közé tartozik. Vigasztalásul azt tudjuk ajánlani, hogy haladjon csenden, hogy szarvast, vagy vaddisznót láthasson. A Bátaszéki Uradalomtól a vadásztatás jogát a Horthy-korszakban Habsburg József főherceg bérelte ezen a vidéken. Az ő vadgazdálkodásának az eredményeként szaporodott el a szarvas és a vaddisznó ezen a vidéken is, és ezt a magas vadlétszámot a Gemenc párt- és kormányrezervátummá válásának idején  még fokozni is sikerült. A magas vadlétszámot a mai napig sikerült fenntartani."
A Kék Kör új szakaszának a megnyitásakor szárnyra kapott egy olyan legenda hogy ez a rész majd kerékpárral is járható lesz, hogy déli irányba is záródjon a gemenci kör. Ebből se valósult meg semmi. Az út átlagos állapota a képen látható, és finoman szólva sem ajánlható kerékpárral.
Először feltűnt a kis malac, majd jött az anyja.

Az anya fenyegető morgásai közepette jött a többi malaca

Az anya megvárta, hogy mind az öt odaérjen.
Majd beterelte őket a sűrűbe.

Ha már Pörbölyön jártam, megnéztem milyen állapotban van a nagy tölgy.

Száraz ágvégekkel áll még az itt már majdnem száraz Kerülő-Duna partján.

Még 2010-ben mértem egy tölgyet 495cm-nek.  Rossz állapotban volt már akkor is.

De akkoriban nem volt ilyen erős a kéreghullása. Ennek az évei meg vannak számlálva, gyarapodás sem volt a kéreghullás miatt.