2014. december 5., péntek

A tíz legjobb hely a Szekszárdi-dombságban

Szerintem Szekszárd idegenforgalmilag mélyen alulértékelt. Jószerivel csak a bor hozza ide az embereket.(Bár ez se nagyon. Álljon itt egy sokkoló adatsor, az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák számára:  Villány: 15420, Tokaj: 4633, Szekszárd: 537. KSH, 2013-as adtok.)  Szerintem  Szekszárd  környéke akár egy hétre való látnivalót is kínál. Erről fogok beszámolni a mostanában oly divatos "Top 10" stílusában. Először tehát a "Top 10 Szekszárdi-dombság" majd a "Top 10 Gemenc" következik, majd a másik blogomban  a "Top 10 szekszárdi műemlék".
Jellemző, hogy először még én is arra gondoltam, hogy erről a "szerény dombságról" elég lesz "Top 5-öt" összeállítani, de aztán nagyon gyorsan összejött a színvonalas tízes lista is, sőt még ki is kellett hagynom helyeket. Lássuk akkor a listát, nem feltétlenül fontossági sorrendben.

1. A Benedek-szurdik tanösvény


Ha valaki Szekszárdra jön borozgatni, és szeretné megismerni viszonylag látványosan, hogy milyen vidéken terem a híres bor, akkor ezt a tanösvényt érdemes elsőként végigjárnia.A régi felsőváros hangulatát megidézve indul a túra, érintve néhány olyan helyet is, ami majd a "Top 10 szekszárdi műemlékbe"is bekerül, majd a a löszszurdokok -szekszárdi szóhasználattal szurdikok- következnek. Közben  présházak -amit a szekszárdiak tanyának neveznek-,villák, lakóházak, majd megint szurdikok, szőlők, végül  nagyszerű kilátópontok következnek, hogy aztán a várost a legmeghittebb részén érjük el ismét. Ez a Remete környéke a nemrég felújított Csurgóval.  Két beszámolót is készítettem a tanösvényről, itt van az őszi, itt meg a téli, ami nekem jobban tetszik, persze  ritkán van itt hó.  Minden évszakban érdemes felkeresni, még eső után is, mert nagyrészt betonos, murvás úton megyünk. Kb. 2 óra alatt kényelmesen végigjárható. Ide kattintva  a tanösvények ismertető füzete tölthető le, minden fontos információt és részletes leírást itt megtalálhatunk. 

2. A Sötét-völgy



A Sötét-völgy a Szekszárdi-dombság egyetlen természetvédelmi területe, helyi védettség alatt álló 500 hektáros terület. Könnyen megközelíthető, a 6-os főút 147. és 148. kilométerre kell közt kell a dombok felé lekanyarodni. A horgásztó partján, vagy az aszfalt út végén, mélyen a dombok közt érdemes az autóval leállni.  Tulajdonképpen négy részét érdemes ajánlani errefelé: 
1. A horgásztó 2. A kilátó a horgásztó felett 3. A Fekete-kút környéke  4. A Haramia-forrás környéke. Viszonylag jó állapotú erdők vannak itt, és nagyon gazdag növény- és állatvilága van. Február-márciusban tömeges a hunyor, a májvirág, a csillagvirág, lenyűgöző a keltikés, szellőrózsás virágpompája. Április-májusban kosborokra is akadhatunk, a Fekete-kút felé pedig összefüggő szőnyeget alkot a medvehagyma. Nyár derekán a Haramia-forrás környékén a farkasölő sisakvirág borít be mindent, jobb években turbánliliomot is találhatunk. Szeptemberben pedig a rétjeit a kikericsvirágzás teszi emlékezetessé. 45 blogbejegyzést tettem már róla, de nem lehet megunni. Akár egy fél napot is eltölthetünk itt. A terep könnyű, nagypapáknak unokákkal is ajánlható. Még a kilátóba való feljutás sem rendkívüli erőpróba. 

3. A Széptölgyesi-tó és Ladomány /Ladan


A Bonyhád és Kakasd közt a 153. és 154. km közt egy kis betonút vezet a szántóföldek közé a bonyhádszerdahelyi buszmegállóval szemben.  Alig 1km után érjük el a két halastó közt átvezető földnyelvet. Itt leállhatunk és körbenézhetünk. Tavasztól nyár végéig szinte mindig találunk itt érdekes vízimadarakat. Innen újabb 1 km után érjük el Ladományt, ami ma üdülőfaluként éldegél. Érdemes a kis templománál megállni. Felmehetünk a templomnál a domboldalra az alig jelzett sárga turistaúton,  ahonnan szép a kilátás a környékre és a Mecsekre.Érdemes felkeresni meghitt temetőjét is, ami szintén a templomtól kissé távolabb, a dombok irányában van.  A falu északi végén pedig egy nagyon szép régi keresztet találunk.

4. A Hollós László gombászösvény



Szekszárdról  Bátaszék felé tartva az utolsó körforgalomnál forduljunk el Szőlőhegy felé, aztán betonozott úton menjünk végig a Tóth-völgyön. A gurovicai vadászháznál elfogy a beton, itt félreállhatunk, ha autóval jöttünk. Itt már látjuk a Hollós László gombászösvény első és egyben egyetlen tábláját, és a sárga kör jelzést is itt vehetjük fel. A tanösvény főként az egykori Bor-kút  löszbe és agyagba vágódott mély szurdokvölgye körül halad, szép erdőben, változatos terepen, helyenként suvadásokkal kísérve.  Esős időben itt tényleg sok a gomba. Csak egyik részét csúfítja el egy tarvágás melletti friss telepítés. Az itteni erdők legfőbb értéke, hogy itt egyedülálló sűrűségben találjuk a szúrós csodabogyót, a Szekszárdi-dombságban is honos, védett szubmediterrán fajt, de kora tavaszi virágpompája is a Sötét-völgyével  vetekszik. A Szekszárdi-dombságban csak itt akadtam a mecseki zergevirág nyomára.  Évek óta egy hollópár is költ rendszeresen a tanösvény mentén. Rövid ösvény ez, még tán egy óra sem kell ahhoz, hogy végigjárjuk.

5.A Gurovica-hegy szurdoka, a "Szekszárdi-löszkanyon"
 

Szintén a gurovicai erdészháznál érdemes a kocsinkat hagyni, mint előző utunknál. A sárga jelzésen negyedórát gyaloglunk végig felfelé, majd a tetőre kiérve jobbra fordulunk, hamarosan jobbról csatlakozik a piros turistajelzés is. Nem sokkal ez után az út ívesen balra fordul, a kanyarban pedig egy vadlest találunk. Itt némi dzsuván átvergődve érhetjük el a dombság egyik legszebb szurdikát, amit még természetes vadságában élvezhetünk. Vigyázzunk is, a természetes vadság miatt a hely balesetveszélyes is, a lösz állékonysága sem tökéletes! Túlzottan mélyre már csak emiatt sem érdemes leereszkednünk, de a bedőlt fák miatt sem.

6. A kakasdi borókás és környéke



Azt hiszem a kakasdi borókás és annak környéke a Szekszárdi-dombság legszebb, legkalandosabb része. De egyben a legsérülékenyebb is. A hely varázsát nagyban az határozza meg, hogy eddig sikerült még visszatartani az invazív fa fajokat - az akácot és a bálványfát, - és hogy eddig még járja a nyáj a vidéket. A terület megközelítése nagy kaland. Eddig Kakasdról próbálkoztam, mind a Petőfi utca mind a Táncsics utca vége felől nehezen úszhatjuk meg kutyák nélkül. Én talán mégis a Petőfi utcát javasolnám. Egyrészt így érinthetjük a Tehén-hegy szép szakrális kegyhelyét, másrészről az itteni kutyák kicsit gyávábbak és kisebbek.  Ha ezeken túljutottunk, ne bízzuk el magunkat, összeakadhatunk még a juhász meglehetősen autonóm kutyáival is. A juhász néha nem tart nyájával, ilyenkor kutyái kiélvezik a teljhatalmat. A területre nem vezet turistaút.  Talán magántulajdonban is van, gyakran vadásznak is, mind-mind éles konfliktushelyzet és veszély forrása lehet. Ha valaki mégis bevállalja, az eddigieken túl számíthat még sűrű, szúrós akácosra, suvadásokra, váratlanul előbukkanó löszszakadékokra, dzsuvára, ingoványra, mindenre. Az útvonalat nem lehet leírni, csak ösztönösen bolyogva találhat az ember valami járható ösvényt a birkák nyomán. Legjobb ha a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezett útjaira bízzuk magunk, ebből meg bizony nem sok van. Ha mégis eljutunk ide, mit láthatunk? Csodás tájat, ritka, védett növények sokaságát.  Sehol nem láttam még ennyi illatos hunyort és tavaszi héricset, de van epergyöngyike is kora tavasszal. Nyáron pedig nagy ezerjófűre akadhatunk, és tömeges a pacsirtafű. Nem is értem, miért nem természetvédelmi terület, amikor a többi hazai borókás már szinte mind az.  Legszebb beszámolóm itt van róla. 

7. Szálkai-tó



A tározót 1978-80 közt töltötték fel a Lajvér-patak felduzzasztásával, Két nagyobb tóból áll, de Lajvér-patak is némileg duzzasztott állapotban maradt a kisebbik tó nyomán.  Ivóvíztározónak létesült, de hamar inkább horgásztó lett belőle.  A nagyobb tó jelentős méretű, 56 ha. Déli oldalán jó darabon az országos kék túra húzódik, az északi részén  közút halad. Mi elsősorban azért szeretjük, mert nagyon szép a környezete és jó a vize. Kánikulai napok hétvégéin már sajnos sokan vannak a kijelölt strandon, felkavarják az iszapot is. Messze  beúszva azonban még ilyenkor is élvezhetjük tiszta, selymes vízét. A víz tisztaságára jellemző hogy egy időben pisztráng is volt(vagy talán ma is van?) benne. Viszonylag szegényes a strand infrastruktúrája. Fizetős lett, bár nem drága a jegy (250 Ft-ra emlékszem tavalyról). Ami viszont számomra nagyon zavaró, az árnyékos helyek szűkössége. Már jó ideje csak úgy fürdök itt, hogy valamelyik  hétköznap, valami túráról jövet, 6 óra után, csak úgy beugrom egy csobbanásra. Ilyenkor nincsenek sokan, és ilyenkor jól esik egy tejfölös lángos is.  
A tó környéke a dendrománoknak is kínál csemegét. Itt van az eddig még nem katalogizált akácos, több listás méretű példánnyal.
2015-ben már 400 Ft a belépő, de este hat után ingyenes. Viszont az idén kétszer is valami furcsa moszatizék úsztak a vízen. 2017-ben is 400 Ft volt a belépő, este hat után viszont diákjegy (250 Ft) árával lehetett bemenni. A víz végig szép tiszta volt.
.
8. A Bati-kilátó


2015-ben adta át a Gemenc Zrt. a dombság legnagyobb kilátóját, amely a szekszárdi Remetétől kb.2 km-re a Bati-kereszt mellett áll. Hatalmas, hétszintes torony. A tetejéről nagyszerű körkilátás van. Állítólag van már olyan ember, aki innen a Badacsonyt is látta. 


9. A szálkai Mausz-kápolna



Szálka felől Szekszárd felé tartva érdemes megállni ezen a helyen.  A kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság találkozik a Sárközzel. Mellőle felejthetetlen kilátás nyílik az egész Duna-mentére. A kápolnát felirata szerint a Mayer család állítatta a 19.század legvégén. Neve az Emmausz - járás hagyományából ered. Húsvét után a hívek Szálkáról ehhez a kápolnához mentek fel megidézve Krisztus emmauszi útját. (Lk.24, 13 skk.)

10. A parásztai tanösvény



Aki az 1.túra alatt megkedvelte szekszárdi szőlők hangulatát, az járja végig a parásztati tanösvényt is. Ez kistestvére a Benedek-szurdikon haladó másik tanösvénynek, de van egy nagyon egyedi kis kitérője is, ez a Csontos-szurdik. Egy óra alatt végigjárható. Itt van róla részletes szeptemberi beszámoló. Itt meg egy téli.