2013. május 8., szerda

A Kékestetőn

Gyöngyösön akadt hivatalos programon a hétvégén. Sikerült annyi időt találnom, hogy felugorjak a Mátrába. Elég tanácstalan voltam, hogy hova tervezzem életem első rövid, maximum két órás mátrai túráját, de jobb ötletem nem lévén, az ország tetejét választottam. Az első benyomások lehangolóak voltak. A tetőn számomra elég nagy a rendezetlenség, és az elócskulás jelei itt is markánsak. A negatív benyomásokat diákcsoportok üvöltözése és fizetős parkoló teszi teljessé. Az erdők és  a táj szépsége azonban teljesen elkápráztatott, és pozitív élmények sokaságával tértem vissza Gyöngyösre, szakadó esőben.
A Szekszárdi-dombságban már el is felejtettük a bogláros szellőrózsát, itt ennek most van szezonja

Az északi oldal ősbükköse lenyűgöző. A vétyemi és a Zengő bükkösei óta nem láttam ilyen szépet.

A bükkök itt állományban nőnek, magasak, de nem túl terebélyesek.

Sok fa természetes öregséggel múlik ki

Fenyvesek, sziklák teszik változatossá a tájat. A Sasbérc felé indultam el elsőként

Kilátás egy nyiladékon a déli irányba

Az Erzsébet -szikláról szép kilátás Galyatető irányába

Hangya

Most nyílnak a tavaszi kankalinok

Az Erzsébeti-szikla keresztje, háttérben a Kékestető tv-tornya

A Sas-bérc sziklái

A Sas-bérc tetején az 1930-as években egy emlékművet állítottak a világháborúban elhunyt turisták számára

Kilátás a Sas-bércről észak felé

Panorámakép a Sas-bércről.

Bükkös

Fenyves

Az északi sípálya elképesztően meredek

Erdei pinty

Két erdőtípus találkozása 

Egy mókus fenyőtobozt rágcsál

A Disznós-kút a térkép tanúsága szerint hazánk legmagasabban fekvő forrása. Nem kápráztat el vízbőségével

A déli sípálya párás, esőreálló időben