2011. március 20., vasárnap

Az Ásás-Duna története



Az Ásás-Dunáról már egy helyütt leírtam, hogy a legtalányosabb Duna-ág. Ez a Duna-ág határolta keletről a Gemenc-szigetet, és ez volt a határ a 18.században Tolna és Bodrog illetve Tolna és Pest megye közt. Nézzük először is a történeti forrásokat, elsőként Mikovinyi térképét 1742-ből:
Mikovinyi térképe 1742-ből


Mikovinyi térképén folyók nevét nem tünteti fel.Szerepel viszont a felső részen a középkori, de a 18.században már valószínűleg nem újratelepült Péterháza, és tudjuk, hogy a Péterházai-erdőből indult az Ásás-Duna.Innen valóban kiindul egy Duna-ág, ami nagy Dunával a Nagy-szigetet (Ins.Major), illetve a Gemenci-szigetet (Ins. Gemenc) határolja.A két szigetet a Duna ág jellegzetes "hajtűkanyarjából" kiinduló Duna ág osztja ketté.
Böhm 1774-es térképe az Ásás-Dunáról


Böhm térképén szerepel még a "Major sziget" elnevezés, "Gemencz" is, de már sziget nélkül. A "hajtűkanyarból" már nem ágazik ki semmi. A Duna-ág itt egyértelműen határfolyó Tolna és Pest vármegye közt, a neve viszont "Kesselő Duna", azaz Keselyűsi-Duna, ahogy később is néha nevezik.( Ez egyben az egyik legkorábbi előfordulása a Keselyűs helynévnek is.) Böhm térképét a korban sokan másolták, a Tolna Megyei levéltárban is megvan ennek a térképnek több másolata Vertics Ferenc által, aki viszont "Kis Duna" néven említi a Duna-ágat. Az első katonai felmérés ingoványos mellékágként eléggé pontatlanul hozza Kesedes-Donau néven, ami szintén a Keselyüs akar lenni, de az osztrák mérnök nehezen birkózott meg a magyar szóval. Nem említi Ásás-Dunának Schneman sem 1818-ban, helyette "Gemencz Dunának" írja, de a 2.katonai felmérés térképe sem, ahol a "Keserű fok" elnevezés szerepel, sokszor említik majd még így is.
A "Kesedes-Donau" a II.József korabeli első katonai felmérésen


A korai időkből tehát egyetlen egy térképet nem találtam, ami Ásás-Dunaként említené ezt a Duna-ágat. Hogy mégis ez a név is használatban volt már a 18.század során is, az Andrásfalvy kutatásai alapján egyértelmű, aki 1775-ös levéltári forrást hoz fel a névalak alátámasztására. Ő említi azt is, hogy még a 19.században is neves csukázó hely volt az Ásás-Duna. Szerinte a név egyértelműen jelzi, hogy jelentős emberi beavatkozás alakította ki a medret.


A Budzsáki-kanyar éles fordulása bizonyítja, hogy természetes eredetű, mert ilyen felesleges kanyart nem ástak volna. Ugyanakkor valószínűleg jelentős emberi formálása is történt, erre utal egyes szakaszainak kifejezetten csatorna jellege.


Az Ásás-Dunát nem ábrázolja egyetlen közforgalomban lévő térkép sem, talán mert a szárazabb időszakokban ki is szárad, de a Google Térképen jól nyomon követhető.


Az Ásás-Dunát már többször érintettem, grébeci torkolatánál is jártam már, mégis érdemesebb inkább ShG bejárása alapján megismerni ezt a régi Duna-ágat.